Az induktivitás arra a tulajdonságra utal, hogy a vezetőn átfolyó áram által generált mágneses mező energiát tárol. Az induktivitás mértékegysége a henry (H); a magasabb érték nagyobb energiatárolási kapacitást jelez. Az induktorokat elsősorban szűrésre, oszcillációra és energiatárolásra szolgáló áramkörökben használják. Az induktivitás vizsgálatának előfeltétele az induktivitás alapfogalmainak ismerete.
A tesztelési környezet jelentősen befolyásolja az induktivitásvizsgálat eredményeit; ezért a következő szempontokat kell figyelembe venni a tesztelés során:
Hőmérséklet-szabályozás: A tesztelés során a környezeti hőmérsékletet a szabványos tartományon belül kell tartani, jellemzően 20 és 25 fok között. A túl magas vagy nem megfelelő hőmérséklet befolyásolhatja az induktor teljesítményét, ami pontatlan teszteredményekhez vezethet.
Páratartalom-szabályozás: A páratartalom az induktivitás-teszt eredményeit is befolyásolja, különösen a nagy{0}}frekvenciás tesztelés során. A környezet páratartalmát 40% és 60% között kell tartani.
Elektromágneses interferencia: A tesztelési környezetet távol kell tartani erős elektromágneses interferencia forrásoktól, hogy minimálisra csökkentsék a külső jelek hatását a vizsgálati eredményekre. Ha szükséges, árnyékolt burkolat használható a teszteléshez.
