A transzformátor olyan eszköz, amely az elektromágneses indukció elvét használja a váltakozó áram (AC) feszültségének megváltoztatására; elsődleges összetevői az elsődleges tekercs, a szekunder tekercs és a vasmag (vagy mágneses mag). Fő funkciói közé tartozik a feszültség transzformáció, az áramátalakítás, az impedancia transzformáció, a leválasztás és a feszültségstabilizálás (telíthető-magtranszformátorok esetén).
A transzformátor fő alkotóelemei elsősorban a következőket tartalmazzák:
A vasmag halmozott szilícium acéllemezekből készül, és zárt utat biztosít a mágneses fluxus számára. A mag kialakítása közvetlenül befolyásolja a transzformátor hatékonyságát és veszteségeit; a kiváló minőségű mag minimálisra csökkenti a hiszterézist és az örvényáram-veszteséget, ezáltal javítja az energiaátvitel hatékonyságát.
A tekercsek primer és szekunder tekercsekből állnak, amelyek jellemzően réz- vagy alumíniumhuzalból készülnek. Ezek a tekercsek kulcsfontosságúak az elektromágneses indukció szempontjából, lehetővé téve a feszültség-növelését vagy csökkentését- a fordulatszám alapján. A tekercsszigetelés is kritikus tényező a transzformátor biztonságos működése szempontjából.
A szigetelőanyagok és szerkezeti elemek közé tartozik a tekercsek közötti, valamint a tekercsek és a mag közötti szigetelés, valamint a tekercseket tartó és rögzítő szerkezeti elemek. Ezek az alkatrészek biztonságos és stabil működést biztosítanak nagy-feszültségű környezetben, miközben elősegítik a hatékony hőelvezetést és meghosszabbítják a transzformátor élettartamát.
